A polyuria egyik oka az ozmotikus diurézis fokozódása lehet, különösen, ha a jelenség hirtelen alakul ki. Ennek hátterében a kiválasztott oldott anyagok (glükóz, urea stb.) megfelelő mennyiségű reabszorpciójának elégtelensége áll. A primer polydipsia, a centrális és a nefrogén diabetes insipidus állhat­nak a viszonylag híg vizeletelválasztással járó megnövekedett vízkiválasz­tás mögött. Primer polydipsiában a szervezet megfelelő válasza a fokozott vízbevitelre a polyuria, míg a diabetes insipidus bármelyik formájában kóros a vízvesztés. A cikkben a polyuria különböző formáit, majd az elkü­lönítő diagnózist tárgyaljuk.

A koponyát ért ismételt ütések az élet későbbi szakaszában depresszióhoz és károsodott kognitív funkciókhoz vezetnek.

Az agyrázkódásnak is nevezett enyhe agysérülés felnőtteknél és fiataloknál is gyakori. Károsíthatja többek között a testi, kognitív, lelki és magatartási funkciókat. Minden esetben mérlegelni kell a sérülés mechanizmusa és a tü­netek időbeli jelentkezése közötti összefüggéseket. Ha sportolónál felmerül agyrázkódás gyanúja, csak teljesen tünetmentesen térhet vissza a pályára. Az első ellátás alapvető elemeit képezi a rövid kognitív teszt és a fizikális nyugalomba helyezés. A tünetek megszűnésekor a beteg fokozatosan tér­het vissza megszokott aktivitásához. Kockázati tényezők fennállásakor hosszabb időt kell hagyni a felépülésre.

A koponyasérülések nagyon gyakran előforduló traumás események, kime­netelük változóan súlyos lehet. Magyarországon évente 200 ezer koponyasérülés történik, melyek közül mintegy 2000 esetben súlyos következmé­nyekkel kell számolnunk. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Gyermekbelgyógyászati Osztályának gyermekintenzív részlegén átlagosan havonta egy súlyos koponyasérült beteget látnak el.

A Lancet Neurology-ban publikált igen érzékeny vérvizsgálattal kimutatható, ha az agy traumás sérülést szenvedett, és CT vizsgálatra van szükség. 

A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet. A cikk a tüneti és a primer fejfájások főbb típusainak elkülönítéséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze, elsősorban a nem neurológus olvasók számára.

Németországban gyakori a sürgősségi betegfelvétel szándékos vagy vé­letlen mérgezés kapcsán: 2014-ben 229 399 kórházi kezelést igénylő mér­gezéses esetet regisztráltak.¹ Gyakran a tudatzavar a vezető tünet, amely további megfigyelést és kezelést igényel.

A szerzők általános orvosok számára adják meg a szülésvezetés kulcs­kérdéseire az USA-ban jelenleg legelfogadottabb válaszokat. Akadálya-e a korábbi császármetszés a hüvelyi szülésnek? Milyen fájdalomcsillapítási módszerek alkalmazhatók? Mi a teendő, ha a köldökzsinór feszesen a mag­zat nyakára tekeredik? Fontos-e a szülés utáni bőrkontaktus az anya és az újszülött között? Mikor nincs haszna az orr és a száj leszívásának? Milyen be­avatkozásokkal javítható a postpartum anyai és magzati kimenetel? Van-e legjobb szülési testhelyzet? Előnyös-e a rutinszerűen végzett gátmetszés? Érdemes-e a késői szakaszban felfüggeszteni az epidurális anesztéziát?

Szinte minden mikroorganizmus okozhat endokarditiszt, különösen az olyan Gram-pozitív baktériumok, mint a Streptococcusok, az Enterococcusok vagy a Staphylococcusok. Infektív endokarditisz akkor lép fel, amikor a kór­okozó bakteriémia következtében megtelepszik a szívbelhártyában. A szer­zők egy konkrét esetből kiindulva a betegség patogenezisét, diagnoszti­káját és terápiáját tekintik át.

A temporomandibuláris betegségek (TMD) váz-izomrendszeri és neuromuszkuláris kórképek heterogén csoportját jelöli, incidenciájuk 20 és 40 éves kor között a legnagyobb. Gyakori tünet az állkapocs fájdalma vagy működészavara, a fejfájás, a fül és az arc fájdalma. Az etiológia soktényezős. A kórismézésben a képalkotó vizsgálatok akkor hasznosak, ha záródási rendellenesség vagy ízületen belüli elváltozás gyanítható. Legtöbbször javulást hoznak a nem invazív kezelési módszerek: betegedukáció, kog­nitív viselkedésterápia, gyógyszerek (benzodiazepin, antidepresszívum stb.), fizikoterápia, okklúziós eszközök. Kezelésre nem reagáló esetekben a beteget szájsebészhez kell iránytani.